A főoltár alatt is temetkező helye volt a pálosoknak. Ehhez a templomon kívülről nyílik egy vasajtó. Ez a téglával kirakott üres temetkezőhely sem tartalmaz semmiféle temetkezési maradványt annál is inkább, mivel az 1950-es években az iskola széntárolójának használták. A templom közepére helyezett keresztelőkút jól illeszkedik a környezetbe a vele szemben lévő mellékoltárral együtt.
Régi kifogás volt, hogy ,,a lourdesi barlang sehogysem illik az évszázados templom boltozatához”. Ez is megoldódott a templom belső festése alkalmával, amikor az említett, zsákanyagból készült, befestett nagyméretű barlangutánzat onnan kikerült, és a lourdesi két főalak oltáron hagyásával, szolíd festett háttérrel a lényeg megmaradt. A nagymérettű gyóntatószék kimozdításával korszerűen felszerelt gyóntatőhelyiség lett az egyik torony alatti fülkéből.- A főbejárati ajtóval szembeni két oldalon van Szent István és Szent László szobor.
A templom sekrestyéje díszes barokk boltozatú. Az öltözőszekrény illetve asztal szintén pálos faragvány. Ugyanebben a helyiségben található a hagyomanyokat örző, és újabban ismét használatba vett, körmeneteken hordozható Mária-kegykép. Említésre méltó néhány korabeli - pálosoktól maradt - kehely, kereszt és ereklyetartó.
A kolostor alsó folyosóján az udvarról belépőt Fráter Györgyöt ábrázoló festmény fogadja (Gajzago Sándor alkotása 1982-ből), amely a nagy államférfi és bíboros születésének 500. évfordulójára készült. A folyosón Demeter István pap, festőművész állandó emlékkiállítása mintegy 80 képben mutatja be a művész alkotásait.

Templombelső (1978)

Az eredeti falépcsőkön a kolostorépület emeletére érkezve balról az oratórium helyisege a legfontosabb. Szerzetesi hagyományok szerint a pálos barátok itt gyülekeztek imára a nap megfelelő időszakaiban. Ez a helyiség a templommal - újra kibontott - ablakon át van összeköttetésben. A remek, boltíves helyiseg - a középső elválasztó fal eltávolítása után - egységes, világos képet nyújt. Régi, nem bizonyítható hagyomány szerint az elválasztott, régi helyiseg ,,börtön” (carcer) célját szolgálta a helytelenül viselkedő barátok fegyelmezésére. Az oldalfalon elolvasható latin vers erre utalna. Az oratórium a régi kerengőben folytatódna, amely a templom mellett haladt, de a századeleji barbár lebontás következtében megszakadt. Jelenleg könyvtar céljait szolgalja. A papi hagyatékból származó könyvek mellett a legértékesebb a volt pálos könyvtár maradéka néhány korabeli munkával, köztük pl. 1594-ból származó Bellarmin Szent Róbert hitvitázó könyvével és még néhány régi 17 -18. századi művel.

Sajóládi egyházközség régi pecsétje

A kolostorépület emeleti folyosójának megmaradt szobái, a volt cellák, most a plébános lakását szolgálják. Mindenki megcsodalja a középső - egykori ebédlőszoba (refectórium) - egy oszloppal alátámasztott szép helyiséget; a többi szoba felújítása is megtörtént. A délnyugati irányban továbbfolytatódó épületrész is megszakad két helyiség megmaradásával. A megcsonkított épületet tűzfal zárja le.

 

Háromszögalapú temetőkápolna

 

A hazai barokk építészet ritka emlékei közé tartozik; csak öt háromszögbe szerkesztett barokk épület van.
Sajóládról Ónod felé haladva az orszagút mellett jobb oldalon fekvő temető középen helyezkedik el. A káplona helye kissé kiemelkedik a terepszintből Alaprajza egyenlő szárú háromszög, egy-egy oldalfala kb. 6 méter hosszúságú. Két oldalán barokk faragású kő ajtókeret, egyike ablakként használatos. Mindkettőt díszes, kovácsolt vasrács ékesíti. Belsejét teknőboltozat zárja. A boltozat alatt csak két falrésznél, a bejárat, illetve az ablaknyílás fölött van övpárkány. Az oltár feletti falsíknál az övpárkány megszakad, feltehetőleg a falfülkében elhelyezett szobor miatt.
Az Egri Érseki Levéltárban őrzött 1769. június 8-án kelt Canonjca visjtatjo részletes leírása szerint a temetőben 1754-ben Barkóczy Franciska emlékére, a ,,Fájdalmas Szűz” tiszteletére épült kápolna van. Az egyházi látogatás jegyzőkönyve hozzáteszi, hogy minden év szeptember harmadik vasárnapján a hívek teljes búcsút nyernek itt a temetőkápolnában A környék törököktől, tatároktól sokat szenvedett népe különösen tisztelte a Fájdalmas Szüzet. Gyöngyösön, Egerben, Monokon is élő a kultusza. A pálosok felkarolták ezt a gondolatot, és a temetőkápolnát a hívek fájdalmát enyhítő Szűz Mária tiszteletére építették. Ezzel emléket állítanak a pestisjárvány elvonulásának de kiemelték a legnagyobb szenvedést átélt szentnek: a Fájdalmas Szűzanyának emlékét. A kiápolna oltárának kőszobra ugyanis (köznyelven Pieta-nak nevezett) a halott fiát ölben tartó Fájdalmas Anya. Egyházi hagyományaink szerint külön búcsújáró hely is lehetett. Erre utal a két alak fején lévő korona, illetve a fentebb említett búcsú egyházi engedélyezése.

Régen

Napjainkban

A kápolna berendezése egyszerű."Z" "A" monogramos, 1872. évszámos oltára kőből készült, berakottan, lemeszelten áll. Mivel évente két alkalommal (kápolnabúcsú előestéjén és Mindenszentek este) van a kápolnában istentisztelet (szentmise), ezért a berendezés átalakítására, a vatikáni zsinat szerinti modernizálásra nem került sor. A falak belül egy szerűen fehérre meszeltek. A 70-es évekig ,,képtárnak” is kialakított jellege megszűnt, mivel a különböző adományokból származó vegyes szentképek bekerültek a plébániára. Így a kápolna belseje is eredeti állapotban van. Oltár, egy öltözö sublót, és két szobor van benne mindössze két lócával.
A kápolna tetőzetét 1984-ben kijavították, teljes csatornát kapott lefolyással. Így a falba nem kerül víz, mivel ugyanezen évben a falak víztelenítése is megtörtent. A kápolna külső festése is szépnek tűnik, melyet a hagyomanyos szeptemberi búcsúra mindig újrafestenek.
A kápolna hagyományörző szerepe: meghatóan szép a falu népének felvonulása szeptember harmadik vasárnapján. Általában napfényes, szép őszi idő van ilyenkor, A felnőttek egységesen feketébe öltözve jelennek meg. Mindenki a saját halottai sírjánál állapodik meg. A délelőtti mise - előzőleg rövid körmenettel - a kápolna körül szabadtéren van, és ott prédikál mindig - rendszerint vendég - pap.

Nepomuki Szent János-szobor

A török visszaszorítása és az ország újjáéledése után nagy építő korszakot követően a templom és kolostor felépítése után a Sajó hídja 1735. március 5-én lett kész. A folyó menti helységekben szokás volt Nepomuki Szent János tisztelete. Ennek következtében a pálosok az új templomban 1724-ben állították fel Nepomuki Szent János szobrát. Az új híd mellett is elhelyezték a szent szobrát 1774. május 11-én. A szobor lépcsős alépítményen, rokokódíszes alapzaton áll, kétoldalt egy-egy angyalszoborral.

Régen

Napjainkban

Sajólád - Sajópetri Községi Közös Tanács érdeme, hogy a neves műemléket az időjárás viszontagságaitól és a legelesző csordától megőrzendő, ideiglenes tetőt készíttetett, és kerítést csináltatott. A későbbi időre vár végleges, odaillô tető- és kerítés készítése. Pár évvel ezelőtt a szobort restaurálták és elhelyezték Sajólád főterén a ( Polgármesteri hivatallal szemben).